te1270.
map/
HungaryMüller Ignácz ( Müller Ignác): Mappa Geographica novissima Regni Hungariae divisi in suos Comitatus cum Districtibus Jazygum et Cumanorum, Banatus Temesiensis ejusque Districtuum nec non Regnorum Croatiae, Slavoniae, Dalmatiae, Magni Principatus Transsylvaniae, partis Bosniae, Serviae,.
Wien. 1769. copper engraving.
size: 204x244 cm.
clean, sharp issue. mounted on canvas.
SOLD
Keretre feszítve, keretezésre előkészítve.
Szántai/Müller I. 1a
Tiderle Lajos
http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/sc/sc7.htm
-------------------------------------------------------------------------
A TÉRKÉP ONLINE NEM RENDELHETŐ!!!
CSAK AZ ÜZLETÜNKBEN VÁSÁROLHATÓ MEG!!! TEL: 266-3204
-------------------------------------------------------------------------
THIS MAP IS NOT AVAILABLE FOR ONLINE ORDER!!!
YOU CAN BUY ONLY IN THE SHOP!!! TEL: +36 1 266-3204
-------------------------------------------------------------------------
"Az 1769-ben elkészült, kis példányszámban kiadott, hazánk akkori egész területét magában foglaló térkép Müller Ignác hadmérnök alkotása. A térkép a koordinátákat illetően minden korábbi hasonló alkotásnál lényegesen pontosabb, névrajza részletesebb. Rajza, formája, grafikus díszítő elemeinek barokkos szépsége is kiemeli a kor hasonló alkotásai közül.
A térkép készítésének előzményeiről, a mű szerzőjéről és készítési módjáról Bendefy László kutatásai alapján ( Geodézia és Kartográfia, 26.évf. 1974., 122-132. o. ) a legfontosabbak az alábbiakban foglalható össze.
A Dózsa-féle parasztháború ( 1514 ) idején készített Lázár-térkép ( "Tabula Hungariae...",1528 ) után majd két évszázadig országos jelentőségű térképezés nem volt hazánkban. A Johann Christoph Müller által 1709-ben készített Magyarország-térkép, hiányosságai miatt a 18. század közepétől már nem elégítette ki az Udvari Haditanács ( Hofkriegsrat ) igényeit. Ezért 1764-ben új térkép készítését rendelték el. Előzményként Mikoviny Sámuel munkásságának eredménye: a több mint 50 megyéről készült térképsorozat, egyes országrészek átnézetes térképei, valamint a legendás hírű Hadik András gróf tábornagy, az Udvari Haditanács elnökének rendeletére összegyűjtött térképanyag várta a megfelelő felkészültségű, az ország lakosságának nyelvét is ismerő térképész szervező, rendszerező, felmérő, kartografáló tevékenységét. Ennek eredménye lett végül is az az alkotás, amelyet Müller-féle térképként ismerünk.
A térkép szerkesztője, Müller Ignác 1727-ben született Székesfehérváron. Tizenhét évesen már a hadseregben szolgál, pályája gyorsan ível felfelé. 1764-ben önálló térképező csoportot rendeltek parancsnoksága alá, majd a Franz Moritz Lacy táborszernagy irányításával működő kartográfiai osztályhoz osztották be. Itt kapta feladatául az Udvari Haditanácstól, 1764. május 13-án Magyarország új térképének elkészítését. A rendelkezésre álló anyagból ( elsősorban a Mikoviny-féle megyetérképek, valamint az összegyűjtött országrész-térképek felhasználásával ), kartográfus csoportja négy és fél év alatt készítette el hazánk átnézeti térképét.
Az elvégzett munka nagyságát megítélhetjük, ha tudjuk, hogy Mikoviny halálakor, 1750-ben az általa felvett megyetérkép-sorozat nem volt teljes. Hiányzott Zala, Heves, Hajdú, Szabolcs, Szatmár és Szilágy megye, valamint a 17 erdélyi vármegye térképe. A hiányokat az országtérképekből kellett összeszerkeszteni, de feltételezhető, hogy jelentős terepmunka, helyszínelés is szükséges volt.
1769. június 26-án Müller Ignác ezredes jelenthette Lacy táborszernagynak, hogy - az időközben gyakran végrehajtott ellenőrző mérésekkel igazolhatóan - olyan térképet sikerült Magyarországról készíteni, amely az adatok száma, a feltüntetett helységek térbeli pontossága és a helynévírás tekintetében minden korábbit felülmúlt. Az Udvari Haditanács addig példátlan összegű jutalomban részesítette Müller Ignác térképészmérnöki tevékenységét.
A térképet J. Chr. Winkler, neves bécsi rézmetsző metszette. A kinyomtatott példányokat bizalmasan kezelték, a megjelent példányok számát nem ismerjük. Magyarországon az Országos Széchenyi Könyvtár, valamint a Hadtörténeti Múzeum és Levéltár térképtára őriz teljes példányokat. A 12 különböző méretű szelvény összesen 241,0 x 203,5 cm belméretű, összeilleszthető térképet ad. A legnagyobb szelvény mérete 98 x 68 cm, ami nagy ritkaság, papíranyaga a Bodeni-tó partján lévő Volkersthausenben készült, e célra.
Címfelirata így kezdődik: " A Magyar Királyság legújabb földrajzi térképe...", majd következik a tartalom összefoglalása: az ország területét megyékre, a jász- és kún-kerületekre, a temesi bánságra, valamint a Horvát, Szlavón és Dalmát Királyságokra és az Erdélyi Fejedelemségre felosztva ábrázolja. Ezen kívül rajta vannak a szomszédos országok határos vidékei ( akkor még török hódoltság alatt ), így Bosznia, Bulgária, Szerbia és Havaselve ( Walachia ) egyes részei is. A felirat közli, hogy ezeket a területeket a térkép készültének idején Mária Terézia császárnő és magyar királynő, valamint II. József német-római császár kormányozta, a mű készítésére pedig Lacy Moritz gróf, vezérkari főnök és a haditanács marsallja felügyelt. A mappát " a legnagyobb gonddal készített térképekből, megfelelő vizsgálatok és javítások elvégzése után, 1769-ben..." Müller Ignác ő császári felsége főstrázsamestere szerkesztette.
Müller Ignác főstrázsamestert, litográfiai munkák lezárta után, 1771-ben Nagyenyedre nevezték ki. Három évvel utóbb nyugdíjazását kérte, ezután Pozsonyba költözött, és itt is hunyt el 1804-ben. Nevét és emlékét jeles kartográfiai műve őrzi.".
all pictures in large